A prédikációban röviden összefoglalásra került az evangélium lényege, valamint a gyülekezet világban betöltendő szerepe a Lukács evangéliumának 10. fejezete alapján: a központban Jézus személye áll, akinek az írástudó az emberiség lehető legfontosabb kérdését teszi fel: hogyan lehet örök életem? A templomok célja nem csupán a díszes külső, hanem hogy ennek a kérdésnek a feltételére ösztönözze az embereket. Csak Jézus vezetheti el az embert az Örökkévalóhoz, ahogy az írástudó célra törő kérdését is ő válaszolja meg. A két legfontosabb parancsolat az Isten és a felebarát szeretetét írja elő, amely a magunk szeretetének függvényében valósul meg. Elhangzott az irgalmas samaritánus példázata is, amelyben a vendégfogadó ház szerepe párhuzamba állítható a gyülekezetével. Ahogyan a samaritánus mindent kifizetett annak az érdekében, hogy a beteg ellátása a legjobb legyen, a gyülekezetnek is a legjobb körülményeket kell biztosítania a lelki élethez, de ez esetben Isten biztosítja a feltételeket.

Az ünnepi istentiszteleten Ungvári Csaba a kezdetektől vázolta a gyülekezet és az épület történelmét, és Isten munkájára hívta fel a figyelmet, aki ismét bizonyította hűségét. A továbbiakban részletesen ismertette a 2002-ben kezdődött projekt lefolyását, és felkérte az egyes mozzanatokban munkálkodókat egy-egy köszöntő elmondására.

Az 1930-as években érkezett Kiskőrösre a pünkösdi mozgalom. A hívők kezdetben a tanyavilágban gyülekeztek, majd a nagyobb növekedés miatt a jelenlegi helyen vásároltak maguknak épületet Kovács István lelkipásztorsága alatt. 1947-ben az épületet államosították, csak 1957-ben sikerült visszakapni a tulajdonjogot. Kalincsák Mihály majd Gyánó László lelkipásztorsága után Szomor Imre evangélizációs tevékenységének köszönhetően a megnövekedett a létszám, így imaházépítésbe kezdtek. Az épület - az akkori kommunista direktíváknak megfelelően - nem nézhetett ki templomnak, csak családi háznak. Pataky Albert 9 éves lelkipásztorsága alatt többször is felmerült az átépítés igénye, de végül csak távozását követően kezdődött el. Először a gyerektermek és a megfelelő fogadó tér kialakítása valósult meg, mintegy 150 négyzetméteren a tetőtér beépítésével. A munkálatok 2002-től 2005-ig folytak.

Egy újra és újra lehulló homlokzati vakolatdarab újra és újra arra emlékeztette a gyülekezetet, hogy a homlokzatot is át kell alakítani. Az akkori vezető presbiter, Ungvári Csaba felvetette egy pünkösdi sajátosságoknak megfelelő nagyméretű kereszttel és jelentős üvegfelülettel ellátott homlokzat kialakításának lehetőségét. Ebből kiindulva Rácz Olivér építészmérnök készített látványtervet, ami 2006 májusában elnyerte a gyülekezet tetszését. Rácz Olivér az átépítés minden fázisában díjmentesen és készségesen vett részt, aki köszöntőjében elmondta, hogy számára megtisztelő volt Isten Házát tervezni. Kihívás volt számára az építkezés során felmerült problémák megoldása, hiszen már egy meglévő épület átalakításáról volt szó, ráadásul a szomszédos szlovák tájház megjelenéséhez is illeszkednie kellett. Köszönetet mondott az együttműködő kollégáknak és hivataloknak, valamint kívánta, hogy a gyülekezet legyen a szeretet helye a mai rohanó világban.

Az engedélyeztetés során Kiskőrös város építésügyi hatósága partnerként viszonyult a gyülekezethez, és együttműködésével segítette, név szerint Szenhoradszki Éva, Szabó András, és Barkóczi Tamás. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azonban nemtetszését fejezte ki az első terv kapcsán. Széphegyi László, a Szegedi Regionális Iroda akkori vezetője így személyesen látogatta meg a gyülekezetet, azért hogy az iroda elképzelését ismertesse. Az első tervek ilyen módon történő áthúzása kudarcnak tűnt, de ma már látható, hogy előnyére vált az épületnek.

Nem csak a tervek, hanem az anyagiak tekintetében is az elmúlt időszak bizonyította, hogy szabad és érdemes Istenre bízni magunkat. Sokszor ésszerűbbnek tűnt volna egyszerűbb megoldást választani, de az Ungvári Csaba által említett alapelv az egyediséget hangsúlyozta: ne legyen semmi olyan az imaházban, mint az otthonunkban. Legyen különleges és más, nem olyan mint a közönséges használatban álló dolgaink, berendezési tárgyaink. Ez nem érték, drágaság kérdése, hanem egy szemléletmód megvalósítása. 2005. szeptember 3-án került bemutatásra a gyülekezetnek az 5 döntés, 5 lépés egy méltóbb imaházért elnevezésű program, amelynek alapját egy igei biztatás adta: „Most azért igyekezzetek szívvel-lélekkel keresni Isteneteket, az URat. Fogjatok hozzá, és építsétek föl Istennek, az ÚRnak a szentélyét” (1Krón 22,19). Az ige biztatásának engedő népet Isten megáldotta, a testvéri közösség hitben történő összefogásából az elmúlt öt év alatt a gyülekezet 20 millió forintot fordított az épület átalakítására. Az összeg gyülekezetek és magánszemélyek adakozásából jött össze.

Cebei Gusztáv részletesen is ismertette a 2006-tól 2011 májusáig adományozó személyeket és összegeket, megköszönve az átépítés ügye mellé hitben odaálló gyülekezeti tagok és kívülállók áldozatát.

A körzeti pünkösdi gyülekezetek nevében Városi Ferenc, az MPE Keceli Pünkösdi Gyülekezetének lelkipásztora mondott köszöntőt, amelyben a jókívánságok mellett bátorította a gyülekezetet az Úr odaszánt szolgálatára. A távolabbi gyülekezetek képviseletében Vadon Gyula, az MPE Komlói Gyülekezetének lelkipásztora szólalt fel, aki kiemelte, hogy Isten képes újat teremteni, embereket megváltoztatni.

Az MPE Kiskőrösi Gyülekezetének nevében Ungvári Csaba köszönetét fejezte ki a város helyi gyülekezeteinek képviselői felé a bátorításért, akik a közösségvállalást az aliansz és ökumenikus imahetek alatt és havonkénti ökumenikus lelkimunkás ima alkalmakon is kinyilvánították. Lupták György, esperes, az Evangélikus Egyház igazgató lelkésze egy példázattal bíztatta a gyülekezetet fő feladatára, a lelkek megmentésére, illetve Hegedűs István az Őskeresztény Apostoli Egyház képviseletében emlékeztette az egybegyűlteket, milyen áldás az, ha a gyülekezeti munkából mindenki kiveszi a részét. Ezt alá is támasztották az őt elkísérő tagok zenei szolgálatukkal.

Ezt követte a 2007-től zajló bontási, illetve építési munkálatok részletes bemutatása, illetve a köszönetet kinyilvánítása az egyes kivitelezőknek, akik közül többen díjmentesen dolgoztak. Vank Tibor gondnoksága alatt tartotta a kapcsolatot Kókai József kivitelezővel, aki több alvállalkozóval együtt végezte az épület szerkezetkész állapotba hozását. Markó László építészmérnök, statikus a statikai tervezésért felelt. Kihívást jelentettek a homlokzati ablakok, hiszen cél volt a méltó megjelenést különleges és egyedi anyagok felhasználásával biztosítani úgy, hogy a költségek ne lépjék túl az átlagos megvalósítás kereteit.  Az épület legfőbb díszének kialakításában részt vettek Ungvári Ferenc, Ungvári Ákos, Kis László, Ujj Tibor, Alexi Zoltán, Zelei Zoltán. Tóth László az udvari nyílászárókért felelt. A parkoló kialakításában korrekt partnernek bizonyult Turancsik László. Marton Ákos és felesége, Ágnes a belső építészet tervezésében, Sándor Károly a belsőépítészeti kivitelezésben, Flórián István az ajtó, emelvény és kerítés faszerkezetének elkészítésében tevékenykedtek. Farkas János a fűtés-, Gyuricza András a villanyszerelésért, Pazdernyik Máté a világítás tervezéséért és a hangosítás kiépítéséért volt felelős. Kádár János és fia a kazánházi fűtést szerelték. Takács Pál a lakatos, Berkesné Újvári Ilona a takarítási munkákat végezte, Cebei Gusztáv a pénzügyeket kezelte lelkiismeretesen.

Marton Ákos, Somogy megye korábbi főépítésze, az MPE kadarkúti gyülekezetének presbitere is kinyilvánította a gyülekezet felé jókívánságait, hangsúlyozva, hogy a gyülekezet Krisztus teste, és a Szent Lélek munkája az épülés.

2007-ben már az építkezési területet leválasztó fal nélkül került megrendezésre a hálaadónap, 2008-ban az engedélyezés és a belső épületi munkálatok zajlottak. 2010-ben láthatta a gyülekezet először a különbséget a régihez képest, amikor a teljes belsőépítészeti kiépítést követően a terem másik végére kerülhetett a szószék és a pódium.